Földrajzi környezet
A hegyek gazdagsága és a természet tisztasága →
Egyedi természeti szépség

A Szent-Anna tó hazánk egyetlen vulkáni eredetű krátertava. Vize tiszta csapadékvíz, ezért vízszintje a csapadék függvényében változik. Mivel egyetusnadpeisajavion0131_400tlen forrás sem táplálja, vizének vegyi összetétele a desztillált víz tisztaságának felel meg, csupán 0,0029 ml ásványi sót tartalmaz. Mivel nincs benne oxigén, a Szent Anna tóban nem él meg egyetlen vízi állatfaj sem. 

A Mohos-tőzegláp európai szinten is természeti ritkaság, renkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, például a tőzegrozmaringot(Andromeda polifolia), tőzegáfonyát (Vaccinium oxycoccos), valamint a kereklevelű harmatfű(Drosera Rotundifolia) húsevő növényfajt is. Az itt található növényfajták nagyrésze jégkorszakbeli maradványfaj.

Az újtusnádi Közép-patak lápja jelentős természetvédelmi rezervátum, hazai és világviszonylatban a törpenyír (Betula humilis) legdélibb előfordulási helye. Megtalálható itt ugyanakkor a cinegefűz(Salcia repens), a barna sás(Carex hostiana) és a mocsári pajzsika(Dryopteris thelypteris) is. 

A Benes rétláp egyike a környék legnagyobb kiterjedésű lápjainak, csaknem 100 hektáron fekszik, amelyből 4 hektárt nyilvánítottak védett területté. A mocsár területén érdekes növényritkaságok, a babérfűz cserje(Salix pentandra), az enyves éger(Alnus gutinosa) és a törpenyír (Betula Humilis) is megtalálhatóak.  tusnadpeisajvara014

A Sólyomkőről gyönyörű kilátás nyílik a városra, az Olt kanyargó szorosára ,a fenyőerdővel borított Vártetőre, a Szurdok és Csomád hegycsúcsokra. Sólyomkő vára az Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsára épült, romjai még mindig láthatóak. A vár falainak üregeiből vadászsolymokat fogtak, amelyeket a törököknek küldtek árendába. 

Tusnádfürdőt „Erdély gyöngyjének” is nevezik. A gyógyfürdőzést már a XIX-ik században elkezdték. A gyógyfürdő és üdülőtelep 1968-ban emelkedett városi rangra. Tusnádfürdõ lebilincselő tája,  az  ózondús, negatív ionokban gazdag levegője igazi felfrissülést nyújt az itt megpihenni vágyóknak.



sursaen_03
Tusnád környékét Beszédesmező  néven ismerték egykoron, a lépten-nyomon felbugyogó  ásványvizek miatt. A legenda szerint egy sebzett lábú fiatal pásztor, szarvasmarháit keresve a mezőre tévedt. Történetesen mezitlábas volt, így a víz és az iszap többször érintette gyógyulni nem akaró sebeit. Csupán három nap múlva meglepetten vette tudomásul, hogy sebhelyei nyomtalanul eltüntek. Csodával határos meggyógyulásának híre hamar elterjedt a vidéken, és hamarosan betegek ezrei keresték fel a Beszédesmezőt és az ásványvizek őket is megyógyították.


istoric_02
A tusnádi ásványvizek jótékony hatásáról már a XVI. századból származó feljegyzések is megemlékeznek.